A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kodak D76 hívó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kodak D76 hívó. Összes bejegyzés megjelenítése

Fortepan 200



Mamiya RB67 proS, Fortepan 200, Kodak D76 hívó, Sekor C 127mm objektív

Fortepan 200



A fénykép, 1988-ban lejárt, fortepan 200 roll filmre készült.
Mamiya RB67 proS, Fortepan 200, Kodak D76 hívó, Sekor C 127mm objektív

Mamiya rb67 proS + Fortepan 200





Nemrégiben vásároltam pár tekercs Fortepan 200 roll filmet, amiből egyet rögvest ki is próbáltam. A film szavatossági ideje 1988-ban járt le, ami azt jelenti, hogy körülbelül 1983-84 tájékán gyárthatták.
Nem vártam csodát egy jó 30 éve gyártott, ismeretlen előéletű, ki tudja, milyen körülmények között tárolt filmtől. Hozta is a formáját...
A filmet "korára való tekintettel", az érzékenységcsökkenés miatt, iso 200 helyett, iso 50-re exponáltam, majd Kodak D76-ban hívtam 9.5 percig, 20 fokon. Ilyen eredményt kaptam.
A képeket folyamatos fényű, 60x90-es szoftboxal világítottam meg, kb. fél méterről, 1/8-as záridőt, és f8-as rekeszt használva, azonban így is alulexponáltak lettek. Nem bánom én ezt, a filmet valójában csak kíváncsiságból fotóztam el, vajon, mit lehet összehozni egy 30 éves filmen. Hát ilyesféléket. Hamarosan napfény mellett is kipróbálok egy másik tekercset is.
A filmért köszönet a Budapesti Lomography boltnak, és lelkes kis csapatának...

Mamiya RB67 proS, Fortepan 200, Kodak D76 hívó, Sekor C 127mm objektív

Mamiya rb67 proS, makró fotó



Az első makró fotó a mamiyaval, egy 82mm-es közgyűrű, és a 127mm, f3.8 objektív segítségével. A képen látható mini reszelő, alig nagyobb egy gyufáskatulyánál!!! Fényforrás: 60x90cm-es softbox, folyamatos fényű izzókkal, állvány, tükörfelcsapás, önkioldó.
Mamiya RB67 proS, Ilford delta400, Kodak D76 hívó, Sekor C 127mm, 82mm-es közgyűrű

Mamiya rb67 proS teszt 2.









No, itt vannak az első komolyabb tesztek a mamiya rb67-tel, de még ismerkedünk.
Szintén ismerkedek a stúdió világítással is, egyelőre egy darab, 60x90-es szoftbox adja a fényt, amiben folyamatos fényű izzók vannak. Sajnos, a teljesítmény kevéske, kell még egy lámpa.
Tesztelem a mamiyat tárgy fotózásra, s magamat is, hogyan tudunk együtt dolgozni irányított világítással, folyamatos fényű lámpa mellett.
Mellette az is érdekel, mit tudok a negatívból kihozni, ha jól mérhető és kiszámítható világítást használok, majd precíz labortechnikát alkalmazok a filmhívásnál.
Az eredmény biztató a negatív minőségét illetően, azonban a világítást még gyakorolni kell, nem is keveset. De van idő, a telet erre szánom.
A mamiya rb beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a képek minőségével nagyon elégedett vagyok, mint ahogy magával a masinával is.
A képek csak teszt fotók, a világítás tanulására szolgál.
film: delta400
hívó: kodak d76, 20 fok, 14 perc

Azt hozzá kell tennem, szinte el is felejtettem, (jó 2-3 éve nem használtam) hogy ez a delta400, micsoda jó film, élessége, szemcsézettsége majd hogy nem veri a foma 100-at.
Olyan pazar, akarom mondani, kifejezetten szép szemcse struktúrája van, hogy öröm nézni, szó szerint.
Az ananászos kép bemozdult, sajnos...

Mamiya RB67 proS, Ilford delta400, Kodak D76 hívó, Sekor C 127mm
Katt a képre!


A Moszkva- megint


























A Moszkva. Megint. Hosszú volt ez a tél, hosszú és borongós, de egy valamire jó volt: sokat tudtam fotózni szürke időben, ami kitűnő a fekete-fehér filmhez, legalábbis nekem. Könnyebb szabályozni a kontrasztot a filmhívás során, mint verőfényes időben.
Igen, körbe fotóztam ezt a teret, szó szerint. Évek óta mondják, hogy egyszer átépítik - talán el is jön az ideje valamikor. De én ennek elébe mentem, és középformátumú gépemmel, a Zenza Bronica Etrsi-vel, állvánnyal, kézi fénymérővel, exponáló zsinórral és négy tekercs, fekete-fehér ilford fp4 filmmel készítettem 60 fotót. Dokumentáltam. Remélem, sikerült megőrizni valamit a térről, egyszer, talán 30-40-60 év múlva már értékes képek lesznek ezek. Nem azért, mert tökéletesek, vagy bármi más, egyszerűen ezek a képkockák megörökítették, milyen volt a Moszka tér 2013 tavaszán. Ennyi volt a célja a képek elkészítésének, semmi több.
Zenza Bronica Etrsi, Ilford fp4, Kodak D76 hívó
Katt a képre!






Edinburgh - Moszkva tér (analóg baleset)













A történet a következő: tavaly nyáron voltunk a fent említett skót fővárosban, ahol elfotóztam egy tekercs fekete-fehér filmet, majd szépen visszatekerve a kazettába a filmet, valahogy visszakeveredett az el nem fotózottak közé. Közel fél évig kerestem az edinburg-i fotókat, furcsállottam is, sosem vesztettem el még filmet, de nem akart előkerülni. Majd jött a március, amikor egy esős napon elgurultam lefotózni a Moszkva teret, mielőtt felújítják. A fotók elkészültek,  majd pár héttel később az a sanda gyanúm támadt, hogy én bizony újra fotóztam a már leexponált filmet. Beigazolódott. Íme az eredmény.
Canon AE1-p, Fuji Neopan 400, Kodak D76 hívó
Katt a képre!
Köszi Masa Mas-nak a találó utócímet!


Az utolsó hó jogán



Zenza Bronica Etrsi, Ilford fp4, Kodak D76 hívó
Katt a képre!

Ferencvárosi Kikötő



Közvetlenül a Nagyvásárcsarnok mellett helyezkedik el a szintén szebb napokat látott kikötő két torony-jellegű épülete, amiket a hajléktalanok vettek birtokba, és sejthető annak jövője.
Minden dicsőség elmúlik egyszer, és a dokumentarista fotográfus dolga, hogy ezt megörökítse, igen, az utókornak.
Ensign selfix 820, Ilford fp4, Kodak D76 hívó
Katt a képre!