2004, Szeged, az akkor még meglévő cipőgyár boltjának kirakata.
A fénykép készítése közben kijött az eladó hölgy, és bizalmatlanul végig mérve megkérdezte, ugyan mit fényképezek? Meg hogy ne fényképezzek! - Csókolom, hétvégén, amikor zárva vannak, visszajövök, akkor talán sem önt, sem a kirakatot nem zavarja a fényképezés, jó? Ezután visszament.
De az apropója a fotónak nem is ez, hanem, hogy az egykoron virágzó iparral rendelkező város, 1989 után olyan rohamos fejlődésnek indult, hogy mára szinte nem maradt semmi, az egykori gyárakból. Jöttek a külföldi cégek, felvásárolták, majd bezárták, lerombolták a nagy múltú, sikeres szegedi (és a többi magyar gyárakat) üzemeket, utána meg hozták a saját terméküket, azzal árasztva el a magyar piacot. De ez történt az egész országban, és ez nem véletlenül lett így, megvannak a felelősei is - ajánlanám számukra az egykori, Szegedi kenderfonó, kitűnő minőségű kenderköteleinek a gyakban való kipróbálását...
Lubitel 166, Forte 100
