Fényképezőgépek igáslova - Mamiya rb67 proS






Új társam! A stúdió fotográfusok igáslova, az RB67. 
Régóta fájt már a fogam egy ilyen gépre, most eljött az idő, hát beszereztem egyet. 1974-től gyártották egészen 1990-ig, amikor a proSD leváltotta. 
Mit is mondhatnék róla? Megfordult már a kezem között pár, középformátumú gép, de a mamiya mindent visz. Egy elképesztően jól megtervezett, átgondolt felépítésű, precíz fényképezőgép, amely arra hivatott, hogy a fotográfus munkájában egy megbízható társ legyen - kompromisszumok nélkül. Mert én olyat, bizony nem találtam benne, és gyanús, de nem is fogok. 
Nehéz, bitang nehéz, 2.6kg a 127mm-es objektívvel, ne bánja a fene, az állvány elbírja. Nem akarok én ezzel riport fotókat készíteni, nem is arra készült, de aki nagyon elszánt, az tehet rá markolatot, nyakpántot, oszt uccu neki, ki az utcára. Három hét ismerkedés után, én csak ódákat tudok zengeni, erről a valóban remekbe szabott fényképezőgépről. Optikai teljesítményét illetően sincs semmi kifogásolni valóm, a Sekor C sorozat eme tagja (127mm, f3.8) teszi  a dolgát, amire készítették, megfelelően éles és részletgazdag negatívot produkál. 
Az objektív optikai tudását azonban tudatosan kell használni, ennek hiányában nem biztos, hogy hasra esünk a látványtól. Én is így teszek/tettem, állványról és tükörfelcsapással fogom használni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése